FaceTeam interjú

Interjú a Face Teammel

Október a kosárlabda hónapja a Sportolj.hu-n. Ennek kapcsán interjút készítettünk Magyarország akrobatikus kosárlabdacsapatával, a Face Teammel.





2004-ben volt az első fellépésetek a tatai Eötvös József Gimnáziumban. Hogyan kezdődött az egész?

Ekkor még nem volt Face Team, valójában engem kért meg az igazgatóság nevében a gimnázium egyik tanára, hogy csináljak egy labdazsonglőr bemutatót az évente megrendezett Eötvös-napra. Abban az évben nyertem meg egy magyarországi freestyle versenyt, a sulinak pedig kellett egy extra produkció, innen jött az ötlet. Úgy gondolták, ha már sport-nap, akkor legyen egy volt-eötvösös diák előadása.


Miért éppen a labdazsonglőrködés?

A kosárlabda miatt leginkább… mindig szerettem az amerikai stílust, az NBA-t, az utcai kosárlabdát, itt rengeteg trükköt és poént láthat az ember. Tatán megtanultam a kosárlabda alapjait, ezután saját kútfőből, saját magam elkezdtem gyakorolgatni a trükköket. Amikor pedig láttam, hogy van egy ilyen verseny, kipróbáltam magam, elbohóckodtam a labdával. Ez annyira jól sikerült, hogy végül meg is nyertem.


Amikor felkértek, hívtad a haverokat. Hogyan állt össze az első produkció?

A haverok azért jöttek, mert egyedül nem vállaltam volna a „fellépést”. Ahhoz pedig hogy egy olyan show-t összerakjunk, ami közönség előtt is megállja a helyét, gyakorlásra volt szükség. Megkaptuk az iskola sportcsarnokát heti két alkalommal, összeültünk, és nagyjából 4 vagy 5 edzés alatt összeraktunk egy alap koreográfiát. Megbeszéltük, hogy ki ki után jön, milyen elemek lesznek benne, hány perces lesz, milyen zenére csináljuk az egészet. Jóval improvizatívabb volt, mint a mostani előadások, de már akkor is voltak benne biztos pontok.


Hányan voltatok eredetileg? Mi lett a „kezdő” csapattal?

Eredetileg 8-an voltunk, de ma már csak 3-an vagyunk a kezdő csapatból. Ez azért alakult így, mert idővel egyre több fellépésünk lett, egyre színvonalasabb előadásokat akartunk, ha valaki nem tudott megfelelően szaltózni, kosarat dobni, sajnos nem tudott már velünk tartani. Minden évben újabb emberek csatlakoztak a csapathoz, akik a maguk területén az országban a legjobbak - akár tornász, vagy kosaras. Volt aki a Testnevelési Egyetemről, mások kosaras berkekből. Az egyik jelenlegi csapattagot például az utcán láttam kosarazni, tetszett, ahogy játszott, ezért mondtam neki, hogy jöjjön el Tatára, ha van kedve. Ez 2005-ben történt, a srác akkor 13 éves volt, eljött a szüleivel, zsonglőrködött nekünk a labdával, és mindenki csak ámult és bámult, hogy mennyire ügyes és tehetséges.


Nehéz összeegyeztetni a Face Teamet a munkával, illetve az iskolával?

Heti 4 edzésünk van, akik Budapestiek, azoknak kedden és csütörtökön egyéni képzés van, szombat vasárnap pedig a vidékiek is el tudnak jönni Pestre, és mindenki egyszerre tud edzeni, koreográfiákat gyakorolni. Végülis heti két edzésünk van, amikor mindenki ott van. Hétköznap mindenki dolgozik, suliba jár, ezt nem befolyásolja az edzés, és hétvégén jön össze az egész csapat.


Meg lehetne ebből élni?

Igen, meg lehetne, hogyha több fellépésünk lenne. Magyarországon nem igazán tudják megfizetni, vagy csak kevesen, külföldön meg kevesebb fellépésünk van. Van, amikor egy hónapban felkérnek minket minden hétvégén, de van olyan, amikor egész hónapban nincsen fellépés. Így viszont nem tekinthető biztos bevételi forrásnak.


Melyik a legemlékezetesebb fellépésetek?

Nagyon sok helyen voltunk már, például Rómában az NBA Europe Live meccsen, ahol olyan amerikai csapatok játszottak, akiket Európában nem láthat minden nap az ember, ez hatalmas élmény volt. Az európai All-Star gáláknak köszönhetően pedig Európa-szerte mindenki ismer minket. Az európai szövetséggel kapcsolatban állunk, ezért ha bármilyen esemény van, akkor hívnak minket. Ez óriási elismerés számunkra.

Akkor itt már biztos a helyetek…

Európában négy ilyen csapat van: egy francia, szlovén, török, és mi. Ebből a 4 csapatból választják ki, hogy melyik lesz a nyerő. Folyamatosan meg kell újulnunk, hogy ne maradjunk le a többiek mögött. Összeülünk, és együtt kitaláljuk az új koreográfiákat, mindenki a saját területén hozza az újdonságokat. Mindig van egy alap koncepció, egy történet, amire felépítjük az egész show-t. Minden egyes koreográfia zenére, ritmusra, ütemre ki van számolva. Tudnod kell, hány másodperced van arra, hogy nekifuss és zsákolj, és mennyi marad a tapsoltatásra, improvizálásra.


Egyértelmű, hogy mindig betaláltok a labdával a kosárba?

Nem egyértelmű, az túlságosan „unalmas” lenne, a néző azt gondolná, hogy ez mindig sikerül, éppen ezért néha szándékosan hibázunk egyet. Előfordul, hogy véletlenül elrontunk valamit, ilyenkor a színészi játékkal kell korrigálni, hogy a nézőnek ne tűnjön fel. Néha behívunk valakit a közönség soraiból, és bevonjuk őt is az előadásba. Ettől lesz közvetlen a produkció, nem tűnik annyira megközelíthetetlennek az egész.


Mennyire népszerű a fiatalok körében az akrobatikus kosárlabda?

Két éve kezdtük el az utánpótlás-nevelést, a torna, a talajakrobatika és a minitrambulin elemeit ötvözzük a kosárlabdával. Az alapoktól kezdjük el tanítani a gyerekeket, ha kell, a bukfenccel kezdünk. Jelenleg Budapesten, Győrben és Szekszárdon tanítunk, jellemzően 10-16 éves korosztályt, de igyekszünk egyre több városba eljutni.


Hol láthatunk titeket legközelebb? Országon belül, vagy külföldön?

Október végén Hollandiába megyünk egy korfball fellépéssel, utána pedig decemberben egy hónapot Dubaiban töltünk. Ez csak kosaras show lesz, minden nap 3 fellépéssel, ami fizikailag megterhelő lesz. Januárban volt már kint a csapat egyik része gumiasztalos előadással, most pedig a kosarasokra is kíváncsiak. A jövőben pedig szeretnénk kijutni a 2012-es Londoni Olimpiára, elsősorban az akrobatikus kézilabda show-nkkal, amelyet a világon egyedül mi csinálunk. A kézilabda meccsek szüneteiben nincsen produkció, amivel a nézőket szórakoztatnák, ezt szeretnénk mi kihasználni. Ha kijutunk a kézilabdával, akkor nagyobb az esély, hogy meghívnak minket a kosárlabdashow-val is, ahol viszont nagyobb a konkurencia, így ez előnyt jelenthet. A fő cél, hogy Amerikába eljussunk a kosárlabdával, minden mással pedig a világbajnokságok és az olimpia.